Az új klímacélok éveken belül az üzemanyagárak emelkedését eredményezhetik

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen július közepén bejelentette, hogy hosszas egyeztetés után elfogadták azt a javaslatcsomagot, amelynek az a célja, hogy az Unió üvegházhatású gázkibocsátása 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenjen a bázisévként értelmezett 1990-as szinthez képest. A középtávú terv megvalósítása komoly lépést jelenthet afelé, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges földrészévé váljon, azaz elérje azt az állapotot, amelyben az üvegházhatású gázok kibocsátása és elnyelése egyensúlyban van egymással.

„A fosszilis tüzelőanyag-gazdaság elérte a határait. Egészséges bolygót, jó munkahelyeket és a természetet nem károsító gazdasági növekedést szeretnénk hagyni a következő generációra”, mondta Ursula von Leyden. „Az európai „green deal” egy, az innováció, a tiszta energia és a körforgásos gazdaság által hajtott növekedési modell, amely az éghajlati célokat jogi kötelezettségeknek tekinti. Európa ezzel az első olyan kontinenssé vált, amely átfogó architektúrát mutatott be az éghajlati törekvések elérésének érdekében.”

A javaslatok között szerepel az általános szén-dioxid kibocsátás további csökkentése és az éves csökkentési ütem növelése, valamint a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetése és a hajózási kibocsátásoknak a kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe (ETS) való felvétele is. Ha a javaslatcsomagot elfogadják, az új előírások szerint az Uniós tagállamoknak emellett a kibocsátás-kereskedelemből származó teljes bevételüket az éghajlatváltozás megelőzésével és a környezetbarát energiaforrások fejlesztésével kapcsolatos célokra kell fordítaniuk.

Az előterjesztés alapján számos országban szigorodnának a kibocsátás-csökkentési célok is: Magyarországnak például a korábban megállapított, a 2005-ös értékhez viszonyított 7 százalékos csökkentés helyett 18,7 százalékos csökkentést kellene megvalósítania. Az Európai Bizottság ugyanakkor a tagállamok gazdasági érdekeit szem előtt tartva be kívánja vezetni a különböző szennyező iparágak által előállított termékeket terhelő karbonvámot is, hogy az európai cégek ne kerüljenek hátrányba a környezetszennyezőbb eljárásokat alkalmazó, Unión kívüli vállalatokkal szemben.

A tervezet várható hatásai a közúti árufuvarozásra

A közúti áruszállítókat leginkább érintő javaslatok közé tartozik a benzin- és dízelüzemű autók forgalmazásának 2035-re kitűzött betiltása, az energiatermékek adórendszerének megváltoztatása, valamint a kvótarendszer kiterjesztése a közúti közlekedésre (és egyben az épületek energiafogyasztására).

Az elektromos üzemű autókra való átállással kapcsolatban a legnagyobb autógyártónak számító Németország, Franciaország és Csehország vezetői már a javaslatcsomag közzététele előtt jelezték az Európai Bizottságnak, hogy a túlzottan szigorú szabályozás súlyos károkat okozhat az Unió gazdaságában kiemelten szerepet betöltő, a tavalyi évben mintegy 121 milliárd eurós (azaz több mint 42 ezer milliárd forintos) forgalmat generáló szektor számára. A tervezet megjelenését követően Csehország miniszterelnöke, Andrej Babis ennél is keményebben fogalmazott: kijelentette, hogy a cseh kormány nem ért egyet a belsőégésű motorral szerelt gépjárművek értékesítésének betiltásával. „Ez lehetetlen. Nem kényszeríthetünk rá az autóiparunkra egy olyan döntést, amit környezetvédő fanatikusok találtak ki az Európai Parlamentben” – mondta. Azt is érdemes tudni, hogy az ország autógyártásában vezető pozíciót betöltő Volkswagen csoport egyértelműen elkötelezte magát amellett, hogy a világ vezető elektromos autó gyártójává váljon, azaz egyre kisebb szerepet szán a portfoliójában a benzin- és dízelüzemű járműveknek. Ami pedig a tervezet társadalmi támogatottságát illeti: az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség 15 európai városban végzett, áprilisban közzétett online felmérése alapján a válaszadók 63 százaléka, azaz közel kétharmada támogatja azt az elképzelést, hogy 2030-ra már csak helyi károsanyag-kibocsátástól mentes autók kerülhessenek forgalomba a kontinensen.

Az energiatermékek adórendszerének megváltoztatására tett javaslat alapján eltörölnék azokat az elavult, mentességeket és kedvezményes adókulcsokat, amelyek jelenleg a fosszilis tüzelőanyagok használatára ösztönzik a tagországokat, és megemelnék a jövedéki adó minimumát az üzemanyagként is használható termékekre. A Bizottság szerint, tekintve, hogy a ma hatályos minimális adóterméket még 2003-ban állapították meg, az nem tükrözi az aktuális árakat, és az Unió jelenlegi klímapolitikájával sincs összhangban. „Az energiaadó irányelve nem a tüzelőanyagokra kivetett minimális adókulcsok és a tüzelőanyagok fűtőértéke, illetve környezeti hatása közötti kapcsolaton alapul” – áll a Bizottság nyilatkozatában.

A közúti közlekedésre és az épületek energiafogyasztására bevezetendő kvótákkal kapcsolatban a Bizottság tagjai kifejtették, hogy azokat nem a fogyasztóknak, hanem az energiaellátóknak, vagyis a benzint és gázolajat értékesítő társaságoknak, épületenergia esetében a közműcégeknek kell megfizetniük. Ennek ellenére ezek a vállalatok valószínűleg beépítik majd az áraikba a többletköltséget, azaz, ha a javaslatot elfogadják, az üzemanyagárak és a rezsiköltségek emelkedésére számíthatunk. Ez a tervezet szintén nagy vihart kavart, és több országban komoly ellenállást váltott ki.

Az Európai Bizottság a tervezetekkel párhuzamosan egy szociális kompenzációs mechanizmus, a Szociális Klímaalap létrehozására is javaslatot tett. Az üzemanyaggal és lakossági energiával kereskedő cégek által az új kvótarendszerbe befizetett összegek 25 százaléka (a Bizottság becslése szerint mintegy 72 milliárd euró, azaz több mint 25 ezer milliárd forint, ami a tagállami befizetéssekkel a duplájára is emelkedhet) egyenesen ebbe az alapba kerülne. Azt a tagállamok a rászoruló energiafogyasztók segélyezésére, valamint az elektromos közlekedést és az energiatakarékos fűtési rendszerek bevezetésének támogatására fordíthatnák.

A javaslatcsomag kapcsán fellángolt viták várhatóan jó ideig elhúzódnak, hiszen egyelőre csupán törvénymódosítási tervezetről van szó, amelynek a teljes jogalkotási folyamaton végig kell haladnia – szakértők szerint például 2025-ig bizonyosan nem kell számítanunk az üzemanyagárak komoly növekedésére. A vitákat nagy mértékben megnehezíti az is, hogy a javaslatok nem csak környezetvédelmi, hanem érzékeny politikai kérdéseket is felvetnek. az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans azonban hangsúlyozta, az európai vezetőknek történelmi felelőssége az, hogy fellépjenek a klímaváltozás ellen. Ahogy Timmermans fogalmazott, ha nem cselekszünk, akkor „gyermekeink és unokáink a vízért és az élelemért fognak háborúzni”, most viszont még lehetőségünk van arra, hogy megteremtsünk egy jobb, élhetőbb Európát.