Több mint egy százalékkal növelte a hazai GDP-t a követeléskezelési szektor
100 milliárd forintot meghaladó összeggel járultak hozzá a magyar költségvetéshez
100 milliárd forintot meghaladó összeggel járultak hozzá a magyar költségvetéshez a követeléskezelő cégek egy nemrég megjelent kutatás szerint. A szektor bevételei jelentős mértékben csökkentették a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásait is.
A követeléskezelési ágazat GDP-re gyakorolt hatásairól készített tanulmányt a GKI Gazdaságkutató Zrt. az Intrum Zrt. megbízásából 2021 nyarán. A kutatás azt is vizsgálta, hogy milyen módon csökkentette a szektor működése a COVID-19 járvány negatív gazdasági következményeit. Bár nem egyszerű feladat felmérni a követeléskezelési ágazat makrogazdaságai hatásait, hiszen a magyar jogszabályok nem határozzák meg egyértelműen, mi is minősül követeléskezelésnek, a kutatás így is számos fontos megállapításra jutott.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly 150 követeléskezelési engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás tevékenykedik Magyarországon. Valójában ennél jóval több cég működik az ágazatban, hiszen számos vállalat megbízásos alapon foglalkozik követeléskezeléssel – a felmérés során ezért a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) adatbázisát vették alapul. Ezeket a vállalatokat három nagy csoportba sorolhatjuk: az elsőbe tartoznak a nemzetközi nagyvállalatok, a másodikba a hazai nagyvállalatok, a harmadikba pedig a kisebb pénzügyi és faktoringcégek. (Érdemes megjegyezni, hogy a harmadik csoportba tartozó cégek piaci részesedése jóval kisebb a másik két csoportba tartozó vállalatok részesedésénél.)
A kutatás során kiderült, hogy a követeléskezelési szektor (a fedezetes, illetve a fedezet nélküli hitelekkel, valamint a faktorállással foglalkozó cégeket is beleértve) kifejezetten pozitív hatást gyakorol a reálgazdaságra: az ágazat tevékenysége 2017 és 2020 között átlagosan 1,1 százalékkal, 2020-ban pedig 1,2-1,4 százalékkal növelte a hazai GDP-t. Az előrejelzések szerint ez az érték jövőre akár az 1,5 százalékot is elérheti.
A követeléskezelő cégeknek köszönhetően 5,76 százalékos emelkedést mutatott a vállalatok állóeszköz-felhalmozása (azaz növekedtek a vállalati beruházások), 3,05 százalékkal javult a bankrendszer mérlege, ezen kívül javult az ország exportmérlege, és nőttek a háztartási fogyasztások is. Ez utóbbi tény valószínűleg annak tudható be, hogy a gazdasági szereplők beruházásainak köszönhetően új munkahelyek létesültek, és emelkedtek a keresetek. A GDP-re gyakorolt pozitív hatáson kívül a követeléskezelési szektorban tevékenykedő cégek a közvetett hatások és a befizetett adók által 2017 és 2020 között mintegy 134 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar költségvetéshez.
„A követeléskezelési szektor működése mérsékli a vállalatok kockázatérzékenységét és javítja a mérlegüket, hiszen megakadályozza például az eladósodást vagy a lánctartozások kialakulását. A koronavírus-járvány alatt mért adatokból ráadásul az is egyértelműen kiderül, hogy a szektor kontraciklikus hatással bír, azaz fékezi a gazdasági válságok hatásait” – mondta Felfalusi Péter, az Intrum Zrt. vezérigazgatója. „A kutatás eredménye jól mutatja, hogy a követeléskezelői ágazat megkerülhetetlen része a magyar gazdaságnak. Ennek ellenére alig szabályozott a piac, és ez az ágazat súlyából adódóan nemzetgazdasági szintű kockázatokat rejt. Működnek olyan követeléskezelő vállalkozások a piacon, akik a szabályozás hiányosságait kihasználva, etikátlan eszközökkel jutnak versenyelőnyhöz. Mindez időszerűvé teszi egy új, az eddiginél pontosabb követeléskezelési törvény megalkotását.”