Mi a teendő ki nem fizetett számlák esetében?
Az Ön fizetési késedelem esetére vonatkozó jogairól és kötelezettségeiről röviden.
A megbízás már elvégezve, és a számla kiállítva. Az összeg azonban nem érkezett meg a bankszámlára, és Ön a pénzére vár?
A fizetési forgalom felgyorsítása érdekében 2011-ben született egy EU-irányelv. Ennek megfelelően Európa-szerte, az EU összes tagállamában ugyanaz a szabály vonatkozik a fizetési késedelemre.
Itt megtudhatja, hogy mit tehet, ha kimarad egy kifizetés, mikor érdemes Nemzetközi Követeléskezelés Szolgáltatás irodához fordulnia, és hogy ki viseli a követeléskezelési költségeit.
Ki fizeti a költségeket? Ki viseli a követeléskezelés költségeit? Ki fizeti az Nemzetközi Követeléskezelés Szolgáltatás iroda költségeit? Hogyan igényelhető követeléskezelés szolgáltatás? Mekkorák a követeléskezelés költségei? Hogyan működik az Nemzetközi Követeléskezelés Szolgáltatás? Nemzetközi Követeléskezelés Szolgáltatás– mennyit kell fizetnem?
Az Európai Unió jogrendszerében úgy működnek az irányelvek, hogy azok kötelezik a tagállamokat az irányelvben szereplő szabályok hazai jogba történő átültetésére. Ez azt jelenti: Amit az EU előír, azt Németországban, Olaszországban, Spanyolországban stb. is jogszabályba kell foglalni, ill. módosítani kell. Így biztosítható az Európai Unió valamennyi polgára számára az egységes jogi helyzet.
A 2011/7/EU irányelv által előírt és az összes tagállamban hatályos jogi helyzet egyértelmű jogokat és kötelezettségeket teremt arra nézve, hogy mi a teendő akkor, ha egy számlát nem fizettek ki. Ennek különösen az olyan nemzetközileg tevékeny ágazatok számára van jelentősége, mint a logisztika. Ez a szabályozás egyszerűbbé teszi a megbízók és a szolgáltatók dolgát.
Ez a következőket jelenti a hitelező és az adós szempontjából:
A követelések – amennyiben egy szerződés ettől eltérően nem rendelkezik – azonnal esedékesek. Az esedékesség határidején belül fizetni kell, ellenkező esetben 30 nap után késedelem esete áll fenn.
Korábban előfordult olyan, hogy a fuvarozó és logisztikai vállalatok hosszabb fizetési határidőben egyeztek meg. 60 napnál hosszabb fizetési határidőkre most már csak kivételes esetekben van lehetőség, és arról szerződésben kell rendelkezni.
A hitelező követelheti az adóstól a tartozás behajtásával járó időbeli és pénzbeli ráfordítások megtérítését. A behajtás történhet figyelmeztető levél útján, illetve ügyvéd vagy Nemzetközi Követeléskezelés Szolgáltatás bevonásával. Az Ön mint hitelező szempontjából ez azt jelenti, hogy Ön kérheti a Nemzetközi Követeléskezelés Szolgáltatás költségeinek megfizetését. A hitelező részéről felmerülő további költségekhez tartoznak az adminisztrációs és vállalaton belül felmerülő költségek. Egy 40 euró mértékű átalány is beszedhető az adóstól. Amennyiben a 40 euró mértékű átalány beszedésére sor kerül, az összes költségbe (figyelmeztetés/Nemzetközi Követeléskezelés Szolgáltatás/ügyvéd) bele kell azt számítani.
A hitelező emellett késedelmi kamatot is érvényesíthet.
Az EU-irányelvnek megfelelően ennek mértéke az alapkamat plusz kilenc százalék, amely az adóst terheli. Késedelmes fizetés esetén ez az eredeti számlaköltségen felül adott esetben tehát további kamatokat is jelent. Ez a szabályozás két vállalat közötti ügyletekre vonatkozik, magánszemély részére kiállított számlára nem.
A következő pontoknak kell teljesülniük ahhoz, hogy a fent nevezett jogok érvényben legyenek:
Ezek a szabályozások áru és szolgáltatás vásárlására vonatkoznak. Amennyiben olyan költségek keletkeznek, amelyekről nem rendelkezik szerződés, az EU-irányelv hatályát veszti. Ha például a szállítás közben olyan kár keletkezik, amit meg kell téríteni, az már nem a tulajdonképpeni szállítási szolgáltatás része.
Egy konkrét példa: Egy teherautósofőr egy rakodórámpához hajtva kárt okoz egy épületben. Az áru címzettje szeretné megtéríttetni ezt a kárt, és számlát állít ki. A teherautósofőr szerint más a tényállás, és először nem szeretné kiegyenlíteni ezt a számlát. Példánkban ő lenne az adós. Vitás eset áll elő. A hitelező úgy gondolja, hogy jogosult, ezért követeléskezelés szolgáltatást vesz igénybe. Ebben az esetben az esetleges követeléskezelési költségek nem téríttethetők vissza.
Egy másik példa: A könyvelés hibásan könyvelt le egy számlát, és azt kétszer is kifizették. A hitelező szeretné, ha a második kifizetést visszautalnák neki. Ez nem történik meg. Nemzetközi Követeléskezelés Szolgáltatást vesz igénybe a második kifizetés behajtásához. Ebben az esetben sem érvényesíthetők a követeléskezelési díjak, mivel ezek nem érintik az eredeti szolgáltatást.
A kölcsönösen elfogadott fizetési határidő lejárt. A fizetési késedelem esetének fenn kell állnia, és Önnek egyértelműen bizonyítania kell, hogy a 30 naptári nap elteltével nem érkezett meg Önhöz a pénz. Csak e feltételek fennállása esetén tehetők további lépések, pl. vehető igénybe Nemzetközi Követeléskezelés Szolgáltatás .
Ilyenkor már nincs szükség figyelmeztetésre vagy hasonló fizetési felszólításra, de észszerű ilyet kiküldeni. Ha a számlát nem egyenlítették ki a 30 napos határidőn belül, nem muszáj figyelmeztetést küldeni a mulasztást elkövető ügyfélnek. Ekkor a hitelező ügyvédhez fordulat vagy a Nemzetközi Követeléskezelés Szolgáltatást veheti igénybe.
Az adósnak az Európai Unió területén bejegyzett vállalatnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a cég székhelye az Európai Unió területén kívül található, és vitára kerül sor, természetesen ilyen esetben is igénybe vehető a Nemzetközi Követeléskezelés Szolgáltatás , azonban annak költségei nem követelhetők vissza az adóstól.
Az EU-irányelv pontosabb áttekintést nyújt erről, és részletezi, hogy hogyan kell eljárni az üzleti életben. Egyértelmű szabályokat teremtettek „a fizetési késedelem előnytelenné tételéhez”, ahogyan a jogszabály fogalmaz. Az irányelv legfontosabb aspektusa, hogy a hitelező jogosult a késedelemből eredő kárának megtérítésére – mégpedig peren kívül. Fontos a fizetési határidőkre vonatkozó 60 napos felső korlát is. Kifejezett cél, hogy a kiegyenlítetlen számlákat gyorsabban kifizessék.
Ha ez nem történne meg, szakszerű segítséget vehet igénybe. Nem fizető megrendelők esetén semleges közvetítőként áll rendelkezésére például a TIMOCOM Nemzetközi Követeléskezelés Szolgáltatás . Alexander Oebel, a TIMOCOM jogi szakértője: „Az esetek többségében kommunikációs problémák vannak a felek között, melyek félreértésekhez vezetnek.” Egy semleges szereplő közvetítésével tisztázhatók a véleménykülönbségek, és így a felek lehetőleg ismét együttműködhetnek a jövőben.