EKÁER: 2021 január 1-től ismét változik a szabályozás
A magyar EKÁER rendszer változásai 2015 és 2021 között
Az EKÁER, azaz az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer 2015-ös bevezetése óta már többször változott. 2021 januárjától pedig ismét változások lépnek életbe, de ellentétben a korábbi évek változásaival ezek többnyire kedvezőnek mondhatók: kisebb lesz a bejelentésre kötelezettek köre és változik a mulasztási bírság is. A következőkben röviden áttekintjük a rendszert, annak múltját és jelenét, majd tételesen megnézzük, hogy milyen változások következnek a jövő év elejétől.
Mi az az EKÁER?
A 2015. január 1-én bevezetett rendszer célja, a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatóbbá tétele, az emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása és a szállítmányozással kapcsolatos úgynevezett “csalárd” adózói magatartás visszaszorítása. Ehhez hasonló gazdaságfehérítő intézkedések a szállítmányozáson kívül is bevezetésre kerültek az elmúlt években, amelyek célja szintén az adózást elkerülő magatartás megnehezítése (pl. online pénztárgépek bevezetése). A továbbiakban az EKÁER rendszer részleteiről és évenkénti változásaival foglalkozunk.
A 2015-ös szabályozás részletei
A szabályozás alapján adóhatósági bejelentési kötelezettség áll fenn az útdíjköteles (3,5 tonnánál nagyobb súlyú gépjárművel történő) áruk közúti fuvarozása, továbbá a nem útdíjköteles (3,5 tonnánál alacsonyabb súlyú járművel történő) azonban “kockázatos élelmiszerek” és “egyéb kockázatos termékek” közúti fuvarozása során.
Magyarországon bizonyos szállítmányok csak EKÁER szám igénylése után fuvarozhatóak. A 3,5 tonna feletti útdíjköteles gépjárművel végzett termékértékesítések és beszerzések az alábbi esetekben bejelentés kötelesek:
- EU-ból Magyarországra történő fuvarozás
- Magyarországról EU-ba történő szállítás
- Belföldön nem végfelhasználó (végfelhasználó csak természetes személy lehet!) részére az első adóköteles értékesítés
Az útdíj kötelezettséget a HU-GO rendszerén keresztül lehet rendezni, az EKÁER bejelentési kötelezettségnek pedig a NAV EKÁER oldalán való regisztráció után rögzített adatokkal lehet eleget tenni.
Kockázatos termékek esetén akkor is kötelező lehet a bejelentés, ha a szállítás 3,5 tonnát meg nem haladó gépjárművel történik. A kockázatosnak minősülő termékek listáját a 51/2014. NGM rendelet határozza meg. Az alábbi feltételek teljesülése esetén bejelentési kötelezettség áll fenn:
- Kockázatos élelmiszerek esetében, ha a szállítmány tömege meghaladja a 200 kg-ot vagy a 250.000 Ft-os értékhatárt
- Egyéb kockázatos termék esetében a következő határok túllépése esetén: 500 kg vagy 1.000.000 Ft-os érték.
Bizonyos termékek, illetve szervezetek mentességet élveznek a bejelentési kötelezettség alól:
- Jövedéki termékek
- Humanitárius szállítmányok
- A Honvédség szállítmányai
- Ha az útdíjköteles gépjárművel egy partnernek szállított egyféle termék súlya a 2,5 tonnát, vagy ha az értéke a nettó 2.000.000 Ft-ot nem haladja meg
- A szabályozás kitér számos egyéb speciális esetre is. A teljes lista az EKÁER oldalán megtalálható.
Érdekesség, hogy a nyilvántartási szám a termék-egységet azonosítja, fuvarozáshoz párosul és partnerenként kell nézni az értékhatárokat is, hogy melyik páros haladja meg azokat (pl. gyűjtőfuvarok esetén).
Kockázatosnak minősülő termékekre EKÁER számot csak akkor bocsátanak ki, ha úgynevezett kockázati biztosíték is rendelkezésre áll. Ezen biztosíték összegének alsó határa a bejelentéssel érintett termékek adó nélküli értékének 15%-a.
Ha az áru ellenőrzése során kiderül, hogy az adózó nem tett teljes egészében eleget az EKÁER számmal kapcsolatos kötelezettségeinek a szállítmány vagy annak egy része kapcsán, a nemzeti adó- és vámhatóság az adózót a termék értékének akár 40%-ig is bírságolhatja, illetve a kérdéses szállítmányt le is foglalhatja, mely esetben a későbbi tárolás költségei is az adózóra hárulnak.
Hogyan változott a szabályozás a bevezetése óta?
Már 2015-ben, a rendszer bevezetésekor kitolták a próbaüzemet március 1-ig, tehát a szabályok ugyan életbe léptek január 1-jén, azonban bírságot még nem szabtak ki. A következő években számos finomításon és jelentősebb változásokon is átesett az EKÁER, a legfontosabbakat a következő időrendi listában foglaljuk össze:
Változások 2016. augusztus 1-től
A módosítás EKÁER bejelentési kötelezettséget teremt abban az esetben is, ha a nem kockázatos terméket nem útdíjköteles gépjárművel szállítják, azonban a gépjármű össztömege a felrakodást követően meghaladja a 3,5 tonnát.
A mulasztási bírság innentől abban az esetben is kiszabható, ha a fuvarozott áru mennyisége nem egyezik a bejelentett mennyiséggel. Ebben az esetben a bejelentett áru értékének 40%-ig terjedő bírság szabható ki.
A 2016-os változások következtében a hatósági zár sértetlenségét egészen addig kell biztosítani, amíg azt az adóhatóság el nem távolítja. Akár 1.000.000 Ft mulasztási bírsággal is sújthatók az ezt megszegő fuvarozók.
Változások 2017. január 1-től
A módosítás biztosítékadási kötelezettséget ír elő új, korábban kivételt képező esetekben is:
- Közösségen belüli termékbeszerzés
- Belföldi, ÁFA-köteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítés:
- Az első bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított 180. napig teljesített bejelentések esetén
- Az első tíz bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított 180 napon belül nem történt legalább 10 bejelentés.
2017-től az az adózó is a bejelentési kötelezettség alá esik, aki a tárgyévben és az azt megelőző két évben EKÁER bejelentést nem tett, valamint ebben az időszakban ÁFA bevallást sem nyújtott be. Ez alól nem kivétel egyik következő eset sem:
- Az adózó alanyi adómentességet választott
- Ha adózó adóbevallás helyett nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be arról, hogy adókötelezettsége nem keletkezett
- Ha ebben az időszakban adószám felfüggesztés hatálya alatt állt
A változás elsősorban az újonnan alakult cégeket, valamint a Magyarországon ÁFA-alanyként először nyilvántartásba vett külföldi vállalkozásokat érintette. A módosítás mögötti nyilvánvaló szándék az volt, hogy az ilyen cégeknek nem csak a kockázatos termékek után, hanem valamennyi termék kapcsán kockázati biztosítékot kelljen vállalnia. Ez a jogalkotó szerint azt a csalárd adózói magatartást szorítja vissza, amellyel korábban a kockázati biztosíték terhe alól oly módon próbáltak kibújni, hogy olyan “alvó”, papíron létező, de gazdaságilag nem működő cégeket vásároltak fel, amelyek megfelelnek a mentességi szabályoknak.
Változások 2020. január 1-től
Az EKÁER bejelentések 15 napig érvényesek, illetve ezután automatikusan lezáródnak. A legfontosabb változás a 2020-as módosításban az, hogy a már lezárt bejelentések utólagosan módosíthatóvá váltak bizonyos - meglehetősen szigorú - feltétkelekkel:
- A lezárt EKÁER számok kizárólag az online felületen módosíthatók.
- A bejelentés a lezárást követően egyetlen alkalommal módosítható.
- A módosítást legkésőbb a lezárást követő 3. munkanapon lehet benyújtani - de még a szállítmány esetleges adóhatósági ellenőrzése előtt.
- Ha a módosítás következményeként az adózó magasabb kockázati biztosíték nyújtására kötelezett, a módosítást csak akkor engedi a rendszer rögzíteni, ha az adózó az új biztosítéknyújtási kötelezettségét teljesítette.
- Minden módosításkor pótdíjat kell fizetni, méghozzá a módosítás benyújtását követő munkanapon.
A másik fontos változás, hogy nem szabható ki mulasztási bírság az EKÁER-bejelentés elmulasztásáért vagy a hibás bejelentésért abban az esetben, ha az adózó igazolja, hogy a mulasztás ellenére is a tőle elvárható módon járt el. Ezzel az adózók számára megnyílt az út, hogy méltányossági kérelmet terjesszenek elő, amikor önhibájukon kívüli okokból nem tudtak eleget tenni a kötelezettségüknek.
Mit tartogat a 2021-es módosítás?
- január 1-jétől jelentősen egyszerűsödik az EKÁER-rel összefüggő adminisztráció - bejelentési kötelezettség már csak a miniszteri rendeletben meghatározott érték- vagy tömeg határt meghaladó kockázatosnak minősített termékeket fog terhelni. A kockázatosnak nem minősülő termékek vonatkozásában az adózók az eddigi súly- és értékhatárokat is figyelmen kívül hagyva teljes egészében mentesülhetnek a bejelentési kötelezettség alól.
Nagyban javul az arányosság elvének alkalmazása is a bírságolás során az Európai Unió által megfogalmazott aggályok nyomán. Az módosítások életbe lépése után a 40%-os - maximális - mértékű bírság kiszabására csak a súly- és értékadatok valótlan feltüntetése, valamint a bejelentés elmulasztása esetén lesz lehetőség, szemben a jelenlegi rendelkezéssel, amely nem tesz különbséget a fenti, súlyos szabályszegés és a kisebb adminisztrációs és formai hibák között.
A súlyosabb mulasztási bírság a következő (jelenleg is érvényben lévő) esetekben szabható majd csak ki:
- Ha az adózó nem tett eleget az EKÁER bejelentési kötelezettségének
- Ha a fuvarozott termék bejelentett mennyisége eltér a ténylegesen szállított mennyiségtől
- Ha a fuvarozott termék bejelentett értéke eltér a ténylegesen szállított értéktől
Egyéb, nem szabálykövető esetekben pedig az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott általános bírságok kerülnek majd alkalmazásra. Ezek maximuma - jelenleg - természetes személy esetén 200.000 Ft, nem természetes személy esetén pedig 500.000 Ft.
Összegzés
Az EKÁER bevezetése óta minden évben újabb és újabb szigorításokhoz kellett a vállalatoknak alkalmazkodniuk, azonban 2021 január 1-je végre enyhítéseket hoz a cégeknek. A szankcionálás finomhangolása egy régóta várt enyhítés, aminek sokan örülnek, azonban a részletek további kihirdetéséig nem dőlhetnek teljesen hátra a cégek. Mivel november elején még a részletek nem ismeretesek, így a felkészülési idő is igencsak rövidnek mondható. Másrészről pedig módosítások után általában az ellenőrzések mértéke is fokozott, így célszerű az elkövetkező hetekben figyelni a megjelenő részleteket és a meglévő EKÁER folyamatokat átgondolni, hogy minél zökkenőmentesebben induljon az új év.