Mi az a fuvarlevél, mit tartalmaz és miért kell mindenképp elolvasni?

De mi is az a fuvarlevél?

Ez a dokumentum rögzíti a fuvarozáshoz köthető adatokat, valamint leírja a szállítandó áruk paramétereit. Az árufuvarozás ezen okmánya számos feladatot tölt be. A legfontosabb ezek közül, hogy igazolja a feladó részére, hogy a fuvarozó átvette az árut azzal a kötelezettséggel, hogy elszállítja és kiszolgáltatja a címzettnek. Ugyanakkor igazolja a fuvarozó számára is, hogy az árut ki adta át fuvarozásra és hogy kinek kell kiszolgáltatni.

Mi a különbség a fuvarlevél és a menetlevél között?

Ez a két, a fuvarozáshoz köthető dokumentum elsőre hasonlónak tűnhet, de funkciójukban és az árumozgatásban betöltött szerepük szerint fontos különbségek vannak közöttük.

A menetlevél használatát hazánkban rendelet írja elő, és minden, üzletszerűen áru- és személyszállítást végző jármű sofőrjének, így tehát például a kisteherautóknak és a buszoknak is vezetniük kell azt. A menetlevél tartalmazza a jármű üzembentartójának, valamint a sofőrnek és a járműnek adatait, a rakományra vonatkozó adatokat, továbbá az indulás és az érkezés időpontját és végezetül a kilométeróra állását. A menetlevél úgynevezett “szigorú számadású” dokumentumnak minősül, tehát egy-egy példányt meg kell őriznie a szállításban érintett minden félnek.

A fuvarlevél legfontosabb jellemzői a menetlevéllel szemben, hogy azt a szállítást végző cég számára állítja ki a megbízó és a szállítandó áruról szolgáltat információkat. A fuvarlevél a gyakorlatban szerződésként viselkedik a megrendelő és a szállító között, míg a menetlevél a szállítást végző járműhöz köthető adminisztrációban játszik fontos szerepet.

CMR: a nemzetközi fuvarlevél

A CMR egy a nemzetközi árufuvarozást szabályozó egyezmény, amelyhez Magyarország is csatlakozott az 1970-es években - a jogi részletek az alábbi 1971-es jogszabályban találhatóak.

Ez az egyezmény egységes jogi szabályozást ír elő az áruszállításra vonatkozóan, tisztázza a fuvarozáshoz szükséges dokumentumokat és azok kiállításának rendjét, a kapcsolódó felelősségi köröket, valamint meghatározza az árumozgatásra vonatkozó előírásokat. Ugyan az egyezmény által előírt CMR-konform fuvarlevél csak nemzetközi szállítmányozás esetén lenne kötelező, a fuvarozási szakma belföldön is szívesen használja.

2021 elején a magyar logisztikai és fuvarozási szakma képviselői összefogtak a magyarországi e-CMR mihamarabbi bevezetése érdekében. A papír alapú okmány digitalizációja jelentősen növelheti a fuvarozók versenyképességét a számlázás felgyorsításával. Egyébként az e-CMR egyes Európai Uniós tagállamokban már használatban van és a CMR egyezmény kiegészítésének elfogadásával Magyarországon is bevezetésre kerülhet.

Hogyan történik a fuvarlevél kiállítása?

A szállítás megkezdése előtt a fuvarlevél legalább három példányban kerül kitöltésre (egy a fuvarozóhoz, egy a megrendelőhöz, egy pedig a rakomány mellé kerül). Ezeket mind a megrendelő, mind a szállítmányozó saját aláírásával hitelesíti, ezzel mindketten elismerve az árufeladás körülményeire (mennyiségre, időpontra stb.) vonatkozó adatokat.

A nemzetközi CMR fuvarlevél kitöltése magyarországi viszonylatban 6 példányt jelent - 3 eredetit és 3 másolatot:

• A bank példánya.
• A határspedíció példánya.
• Az indító vámhivatal példánya.
• A fuvarozó példánya.
• Az átvevő példánya.
• A feladó példánya.

Ha a fuvarozásra szánt árut több járműre kell felrakni, vagy az különböző árufajtára, illetőleg részrakományra oszlik, mind a feladó, mind a fuvarozó rendelkezhet úgy, hogy annyi fuvarlevelet állítsanak ki, ahány járművet használnak, vagy ahány árufajta, illetőleg részrakomány van. Ennek alternatívája lehet az összesítő rakományjegyzék is.

A szárazföldi típusú fuvarlevelet általában a feladó, vagy a feladó megbízásából egy ügynök állítja ki.

Ha a fuvarozót a feladó megbízza az okmány kiállításával, akkor annak ezért külön díjat kell fizetnie, hiszen a fuvardíjban az okmány kiállításának költsége nincs benne. Ebben az esetben sem csökken azonban a feladó felelőssége, mert a fuvarozó a fuvaroztató által megadott adatokkal tölti ki a fuvarlevelet és így annak tartalmáért nem felel.

Mit tartalmaz a fuvarlevél?

A fuvarlevél kötelező elemeit a vonatkozó nemzetközi egyezmény, illetve az azt országonként bevezető jogszabály írja elő. Ezen kívül a fuvarlevél tartalmazhat egyedi megállapodásokat, kikötéseket, illetve a felelősségi körök és egyéb kötelezettségek jegyzékeként is szolgálhat.

A fuvarlevél tartalma:

• A kiállítás helyét és idejét
• A megrendelő és a fuvarozó nevét és címét
• Az áru átvételének helyét és időpontját
• A címzett nevét és címét
• Az áru megnevezését, súlyát (vagy a megfelelő mennyiségi megnevezését) és sorszámát
• Veszélyes áruk esetén azok általánosan elismert megnevezését
• A csomagolás jellegét és minőségét
• A fuvarozás díját
• Külföldi fuvarozás esetén a vámügyintézéshez szükséges egyéb információkat

A következők is a fuvarlevél részét képezhetik:

• Az utánvét összege
• Az átrakodás tilalma
• A feladó által vállalt költségek
• Az áru bevallott értéke és a kiszolgáltatáshoz fűződő különleges érdek összegszerű megjelölése
• A feladó rendelkezése a fuvarozó számára az áru biztosítása tekintetében (egy egyszerű, de annál gyakoribb példa: hogy milyen maximális hőmérsékleten szállítható az áru)
• A megegyezés szerinti határidő, amelyen belül a fuvarozást végre kell hajtani.

A fuvarlevél szerepe a hatósági eljárásokban

A következőben számba vesszük, hogy milyen, a fuvarozáshoz kapcsolódó hatósági eljárásokhoz és ellenőrzésekhez van szükség a fuvarlevélre:

• a NAV a termék fuvarozását végző személyt nyilatkozattételre kötelezheti szóban is, azonban az adózási okiratok és bizonyítékok elsődlegesen írott formában létező dokumentumok, ezért az ellenőrzést jelentősen megkönnyíti, ha az EKÁER-szám a fuvarokmányon, például a fuvarlevélen rögzítve van.
• A 261/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet szerint a CEMT (magyarul: Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája) engedélyt a magyarországi felrakodás helyén a feladónak, magyarországi lerakodás helyén pedig a címzettnek kell bemutatnia. A feladónak és a címzettnek a fuvarnaplóról vagy az engedélyről másolatot kell készítenie, és azt a magyarországi felrakodás vagy lerakodás helyén - vagy a címzett telephelyén - a fuvarlevélhez csatoltan egy évig meg kell őriznie.
• A kabotázs-tevékenységet kötelező igazolni, és erről a közúti fuvarozónak kell gondoskodnia. Ez azt jelenti, hogy valamennyi, a kabotázs-műveletben érintett fuvarfeladatot dokumentálni kell a jogszabályban megadott információtartalommal - ezen adatoknak a fuvarlevélen kell szerepelniük.
• A vámkezeléshez kapcsolódóan számos kereskedelmi okmány szükséges, többek között a fuvarokmányok is. Az áru vámhatóság felé történő bejelentésére gyűjtőnyilatkozattal kerül sor, ami lehet olyan fuvarozási okmány, amely tartalmazza az azonosítási adatokat, pl. a fuvarlevél.
• Termékek más tagállamba történő kiszállításának igazolása a Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén alapvetően a fuvarlevéllel történik.

Miért fontos a fuvarlevél tartalma és annak elolvasása?

A fuvarlevél bizonyítékul szolgál a fuvarozási szerződés megkötésére, annak feltételeire, valamint arra nézve, hogy a fuvarozó az árut átvette és annak épségéről meggyőződött. Az alábbiakban kifejtjük, hogy miért fontos mindkét fél számára a fuvarlevél tartalmának ellenőrzése.

A fuvarlevél a feladó szemszögéből

A feladó számára lényeges, hogy a fuvarlevélbe bejegyzett információk és adatok pontosak és hiánytalanok legyenek, hiszen egyrészt a feladó felel minden költségért és esetleges kárért, amely abból kifolyólag hárulhat a fuvarozóra, hogy az adatok pontatlanok vagy nem teljesek. Másrészt a fuvarlevél tartalma alapján tarthat a feladó jogos igényt bárminemű kártérítésre olyan esetben amikor a fuvarozó hibájából hátránya származik. Ilyen eset lehet például az, amikor az áru ugyan a megadott időben a célállomásra ért, de a nem megfelelő hőmérsékleten történő szállítás miatt megromlott. Amennyiben a feladó nem rögzítette előre a fuvarlevélben a szállítási hőmérsékletet, ezzel kapcsolatban nem vonhatja felelősségre a fuvarozót és maga viseli a költségeket.

A fuvarlevél a fuvarozó szemszögéből

A fuvarozó az áru átvétele alkalmával ellenőrzi a fuvarlevélbe bejegyzett adatok pontosságát (pl. darabszám, megnevezés és sorszám), valamint az áru és annak csomagolásának állapotát. Ha a fuvarozónak valamiért nincs módja arra, hogy az adatok pontosságát ellenőrizze, akkor jár el helyesen, ha fenntartását (indoklásával!) felvezeti a fuvarlevélre. Ha a fuvarlevél nem tartalmaz a fuvarozó részéről indokolt fenntartást, akkor vélelmezni kell, hogy az áru és annak csomagolása kifogástalan állapotban volt, amikor a fuvarozó az árut átvette.

Amennyiben a fuvarozó fenntartásait a feladó a fuvarlevélben elismeri, úgy azokért felelősséggel tartozik. Néhány példa arra, hogy a fuvarlevél megjegyzés rovatába miket célszerű feljegyezni:

• az áru csomagolását megrongálódva adták ki vagy megrongálódott rakodás közben
• az áru csomagolása szennyezett volt/lett rakodás közben
• a fuvarozót nem engedték be a rakodási területére
• az áru nem ellenőrizhető, mivel lezárt konténerben szállítandó

Másrészről pedig amennyiben a fuvarozó elmulasztja elolvasni a fuvarlevelet, illetve nem ellenőrzi annak valóságtartalmát, csak gyorsan aláírja, hogy indulhasson, a későbbiekben a felmerülő károkért felelősségre vonható.
Ezért fuvarozóként sose írjunk alá olyan fuvarlevelet, amely tartalmát nem ellenőriztük, vagy esetleg nem is tudjuk ellenőrizni például nyelvi akadályok miatt.

Összegzés

A fuvarlevél megfelelő kitöltése és valóságtartalmának ellenőrzése tehát minden résztvevőnek fontos szempont. A mai rohanó világban mindenki siet, de felhívjuk figyelmét, hogy a későbbi vitás esetek elkerülése érdekében a fuvarlevél kitöltésére és ellenőrzésére mindig szánjon időt.